Pusztulóban a Genesis - Star Trek 3.: Spock nyomában
Star Trek 3. - Spock nyomában
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 105 perc, 1984 
rendező: Leonard Nimoy
író: Gene Roddenberry
forgatókönyvíró: Harve Bennett
zeneszerző: James Horner
operatőr: Charles Correll
jelmeztervező: Robert Fletcher
producer: Harve Bennett
vágó: Robert F. Shugrue
szereplő(k):
William Shatner (James T. Kirk admirális)
Leonard Nimoy (Spock kapitány/Elevator hangja)
DeForest Kelley (Dr. Leonard H. McCoy)
James Doohan (Montgomery "Scotty" Scott)
George Takei (Hikaru Sulu)
Walter Koenig (Pavel Chekov)
Christopher Lloyd (Kruge parancsnok)
Androméda SFP 60%
Leírás:
Az Enterprise utasai hazafelé tartanak, a Khannal való összecsapás után. A gyakorlótisztek többsége új megbizatást kap. A dokkba visszatérő Enterprise legénysége megcsodálja a flotta új hajóját, a USS Excelsiort, amely nagyobb és gyorsabb is az Enterprise-nál. Mielőtt azonban lepihenhetne a legénység, valaki belép Spock lezárt szobájába; annak ellenére, hogy a kapitány parancsba adta: egykori elsőtisztje kabinjába tilos a bemenet. Kirk a helyszínre siet, ahol valaki Spock hangján megkérdezi tőle, miért hagyta testét a Genezis bolygón. A kérdező nem más, mint az ideösszeroppanás határán álló McCoy doktor. Röviddel ezután Morrow admirális bejelenti, hogy az Enterprise-t nem fogják felújítani, hanem leszerelik. A legénységnek megtiltja, hogy a Genezis programról bárkivel beszéljenek; Scottyt az Excelsior főmérnökévé nevezik ki, a többieket szabadságra küldik.
Elemzés:
Kritikus Tömeg - Victor Vance elemzése
A sok fanatikus Trekker szerint banális döntés volt a Khan haragja végén kinyírni Spock-ot. A sci-fi történelem egyik legismertebb karakterének halála nagy vitákat váltott ki a rajongók között, milliók követelték hogy vissza kell őt hozni a következő részre. A Spock-ot alakító Leonard Nimoy viszont már a második részben sem akart szerepelni, de végül sikerült megegyezni a producerekkel, így Spock visszakerült, a filmet pedig maga Nimoy rendezhette meg. Talán épp ezért is a harmadik rész középpontjában Spock áll. A Spock nyomában valójában egy trilógia második része, amely a Khan haragjával kezdődött. A harmadik felvonás közvetlen folytatása a másodiknak, a Genezis fegyver egy új, életképes bolygót hozott létre, amelyen Spock teste is található. Kirk admirális és legénysége visszatér a Földre, hogy letöltsék megérdemelt pihenőjüket. Azonban hamarosan kiderül, hogy Spock-nak csupán a teste halt meg, a lelke McCoy dokiban él tovább. Spock apja elmondja Kirk-nek, hogy Spock-ot visszahozhatják, de ehhez előbb el kell mennünk a Genezis-re a testért, de a bolygó zárlat alá került, senki sem közelítheti meg. Ellenben Kirk és legénysége a szabályok megszegésével mégis nekiindul hogy visszahozzák régi barátjukat. Út közben sem lesznek unalmasak az események, lesznek ellenfelek némi rusnyaképű, erőszakos klingon személyében.
Mint az előző részben, itt is kiemelt hangsúlyt kapnak a vallási és a krisztusi témák, valamint a reinkarnáció, de Nimoy filmje olyan elemeket is vegyít ezekkel, mint a bajtársiasság és a barátság. Kirk és barátai rangjukat, karrierjüket kockáztatják Spock visszahozatala értekében. Meddig képesek ezek az emberek elmenni, mennyi áldozatra hajlandóak? Lényegében ezt vesézi ki a harmadik rész, így nézőbarátabbá teszik a filmet, fogyaszthatóbbá, ugyanis itt tényleg egyáltalán nem mondható hogy vontatott cselekményű lenne, sőt egy Star Trek filmhez képest sokkal izgalmasabb is. A Spock nyomában ezenkívül az élet-halál-újjászületés témáját is boncolgatja, a keresztény hittel vonható ez is párhuzamba, a test meghal, a lélek tovább él, vagy a reinkarnáció, a filmben egyértelműen bizonyosságot nyer hogy létezik ilyesmi, legalábbis a vulkáni faj, amelyhez Spock is tartozik erről ad tanúbizonyságot. De Spock mivel félig ember, rendelkezik némi érzelemmel, bár ezt ő igyekszik nem kimutatni, de mégis mi vitte rá, hogy a Khan haragja végén feláldozza magát azért hogy barátai ne vesszenek oda? Mi más, ha nem az emberi önzetlenség? Vagy miért szállt a lelke McCoy doki testébe? Talán az élethez való ragaszkodás? Ezek miatt lesz Spock érdekes karakter, bőven elegendő egy filmre, ez az ami remekül sikerül Nimoy-nak, érzékelteti a szereplők motivációt. Sajnos ezeken kívül nem sok minden szolgál a harmadik rész javára. Egyszerűen nincs meg az a varázs, az a bezárt, klausztrofóbiás hangulat mint az első mozifilmben, valamint az az erős sztorialap és bosszúhangulat ami a Khan haragjában. Látszik a filmen hogy igyekszik és mondom, a különböző keresztény elemeket rendkívül jól vegyíti a mozi, de az egész a megvalósításnál vérzik el. Spock-ot mindenféle magyarázat, vagy különös filozofikus gondolatok nélkül hozzák vissza, az hogy miért és hogyan nem nagyon magyarázzák el nekünk. Nagyon érezni az izzadságszagot az alkotáson, és valóban, ki kellett valamit találni, hiszen a rajongók visszakövetelték hegyesfülü kedvencüket. Igyekeztek hamar letudni az egészet, csak sajnos túl hamar. Ha eltudunk tekinteni ettől a hibától, azért tényleg elég jó folytatást kapunk. Nimoy azért ügyesen bánik a kamerával, színészkednie se nagyon kellett, ezúttal Spock nem szerepel annyit, a többiek sem jobbak, sem rosszabbak, egyedül már megint Shatner-t kell említenem, tényleg nem akarom bántani Kirk kapitányt, de a fia halálhírére úgy reagál, hogy Steven Seagal hozzá képest Hamlet.
Gyakorlatilag az Enterprise pusztulása is jobban megviseli, na de ezt inkább felrónom annak hogy Kirk egy keménytökű, határozott ember, aki nem engedheti meg magának hogy holmi halott gyerekért komolyabban megkönnyezzen. Shatner arcán amúgy is meglátszanak az évek, na meg egy kis pocakot is felszedett, de egyértelmű hogy még mindig ez élete szerepe. Ellenségeknek ezúttal klingonokat kapunk, bár itt elég bárgyúan vannak szerepeltetve, kétségtelenül az akkor ellenséges szuperhatalomról mintázták őket, az amcsik amúgy is előszeretettel figurázták ki ebben az időben a ruszkikat, itt sem fogják magukat vissza. Külön meglepetés a klingon kapitány szerepében Christopher Lloyd, aki játékával most is biztosítja a gonosz oldal erősségét a filmben, igaz nem éri el Khan szintjét, és úgy érzem ez nyomja rá a bélyeget teljesítményére, ha egy-két résszel később szerepelt volna Lloyd, talán játéka is több odafigyelést és dicséretet kap. A finálé is voltaképp most sokkal izgalmasabb, ezúttal nem űrcsatát láthatunk, hanem igazi, vérremenő, férfias kézitusát. A pusztuló Genezis bolygó csak fokozza a feszültséget, és igen, megint elmélázunk azon, hogy az ember a tudományban mindig csak fejlődni akar, annyira elbízza magát, hogy Istent játszik, életet, világot akar teremteni. De ez valahogy nem lehet tökéletes, elpusztul,, mert maga az emberi lény sem tökéletes, amit Isten saját kezével teremtett, azt az ember nem tudja megismételni, vagy tökéletesen leutánozni.
A Spock nyomában végül nem éri el az első két szintjét, de mégis, Star Trek filmnek egyáltalán nem olyan rossz, témaválasztásban is érdekes, de a nagyfokban jelen lévő izzadságszag miatt ezek nem kapnak elég hangsúlyt. Igazából nem is lenne olyan amilyen ha a második rész nem tette volna olyan magasra a lécet. Így viszont egy nagyon erős, közepes mozi, ha arra gondolok hogy jól szórakoztam rajta, akkor végülis a négyes felé húz. Egyezzünk ki egy 3,5–ben, okés?
