Közeledik a Gonosz - Az ötödik elem
Az ötödik elem
színes, magyarul beszélő, francia akció-vígjáték, 126 perc, 1997 
rendező: Luc Besson
író: Luc Besson
forgatókönyvíró: Luc Besson, Robert Mark Kamen
operatőr: Thierry Arbogast
díszlettervező: Maggie Gray, Anna Pinnock
jelmeztervező: Jean-Paul Gaultier
zene: Cliff Martinez, Mark A. Mangini
producer: Patrice Ledoux
látványtervező: Dan Weil
vágó: Sylvie Landra
vizuális effektek: Mark Stetson, Karen E. Goulekas, Nick Allder, Neil Corbould, Nick Dudman
szereplő(k):
Bruce Willis (Korben Dallas)
Milla Jovovich (Leeloo)
Gary Oldman (Jean-Baptiste-Emmanuel Zorg)
Chris Tucker (Ruby Rhod)
Ian Holm (Vito Cornelius)
Luke Perry (Billy)
John Neville (Staedert ezredes)
Androméda SFP 70%
Leírás:
Minden ötezredik évben egy kapu feltárul két dimenzió között. Az egyikben található az univerzum és benne mindenféle életforma. A másikban a Gonosz, melynek csupán egy célja van: elpusztítani az Életet. Csak a titokzatos ötödik elem mentheti meg a világot az ötezer évenként feltámadó Gonosz pusztításától. Így az univerzumnak minden ötezredik eszetendőben szüksége van egy hősre. A XXIII. század veszélyekkel és furcsaságokkal teletűzdelt univerzumában, New Yorkban egy nem mindennapi hős, Korben Dallas (Bruce Willis) szembeszáll a Gonosszal, hogy az emberiséget megvédelmezze.
Népszabadság Online
Már a pionírok mozijában szárnyalt a fantázia, s a filmtörténet százkét esztendejében később is szívesen ruccantak ki a rendezők távoli évszázadokba. Érthető a csillapíthatatlan kultusz. Érdekes játék elképzelni: hogyan alakul utódaink utódainak sorsa, hány mérföldes léptekkel fejlődik a technika, mennyire tökéletesedik a világ, mi fogja lelkesíteni vagy nyomasztani a holnap embereit. A játék változatlanul tombol tovább, de az effektusok manapság - hála a trükkök hatalmának - minden korábbinál szemkápráztatóbbak. A jelentős alkotások persze elsősorban nem a csillogással bűvölnek el, inkább a gondolatok mélységével, a jövő távlatainak felmérésével, az emberi tényező minőségével. Az igazán hatásos sci-fiben csodaszerkentyűk, mindentudó masinák, szuperrakéták, mesés komputerek vannak, mindez azonban úgyszólván mellékes tényező a karakterek, konfliktusok, "küldetések" különleges formátuma mellett. Evidenciáról szólunk? Lehetséges, mégsem árt figyelmeztetni rá, nehogy a vizualitás ereje teljesen elkábítson bennünket.
A még mindig csak harmincas éveiben járó Luc Besson francia rendező vásznán gyakran megbillennek a tér- és idődimenziók. A pusztulás képei és az ismeretlen tartományok meghódításának lehetőségei egyaránt vonzzák. Naivitásba pácolt agresszivitással szeret vizionálni a Természetről, a Szépségekről, az Élet és a Halál misztériumáról. A Metró, A nagy kékség és az Atlantis után várható volt, hogy ő is tesz egy nagyszabású utazást. Nagyszabásút, mondom, hiszen vállalkozása, Az ötödik elem a posztmodern szuperproduktumok családjába tartozik, minden idők legdrágább európai filmjeként hirdetik, iszonyatosan sok energiát emésztett fel s mindenféle legek rekordjait döntötte meg.
A téma régi, akárcsak az elnyűhetetlen legendák: a Jó és a Rossz harca. Időpont: a XXIII. század (istenem, milyen érdekes lenne látni a valóságban is!), helyszín: New York City, a metropolisok metropolisa.
A Gonosz - a példázat szerint - ötezer évenként bukkan fel az Univerzumban, hogy ős ellenségével, az Élettel megvívja gyilkos csatáját. Nemzedékek őrködnek az őselemek titkán, ami pedig a címadó jelképét, az "ötödiket" illeti, ő a megváltás és a győzelem záloga, a harmónia megtestesítője. A fergeteges tempójú küzdelemben részt vesz egy agilis taxisofőr (semmi köze az "arhetípushoz", Robert de Niro híres figurájához), Cornelius, a pap, egy habókos rádió-sztár - meg sokan mások. A klónozott lány gyönyörű, a rosszak szörnyűségesek, az őrült kavargás rituáléja egyszerre félelmetes és megbabonázó, varázslatos és rejtélyes, ugyanakkor mechanikus és taszító is. "Olyan filmet akartam csinálni, amely a puszta szórakoztatáson kívül semmi mást nem tartalmaz" - árulta el (magát) a szerző, noha azért a mögöttes rétegek is kirajzolódnak a cselekményben. Direkt áthallások és célzások tarkítják az elbeszélést s mostani civilizációnk féktelenségére is utal az egyik hangsúlyos epizód. Az emberiség megsemmisülése elodázható - sugallja szelíd pátosszal a közhelyektől sem irtózó művész A ötödik elemben.
Az angol nyelvű francia kalandhistóriában (mi feliratos változatot láttunk, a kópiák zöme azonban - a forgalmazók tájékoztatása szerint - magyarul beszélő verzió lesz) minden mozzanat pazar nagyvonalúsággal megtervezett: a mozdulatok és a mondatok, a színek és a dekorációk, a száguldások és a fegyverropogások, az összecsapások és a ráolvasások. A virtuóz mérnöki megtervezettség sem feledteti viszont a terjengősséget. Egyesek szerint Luc Besson az amerikai stílust igyekezett parodizálni (humorérzéke tényleg dicséretes, csipkelődő iróniája nemkülönben), csak hát maga is vastagon adagolta a sablonokat. Zsúfolt és hivalkodó jó néhány beállítás. A szerző - nincs hibájával az önbizalomnak! - úgy véli: Az ötödik elem "harmadrész Brazil, harmadrész Csillagok háborúja és harmadrész Jacques Tati". Bár így lenne! A Csillagok háborúja egyébként stimmel, a Brazil ihletése is nyilvánvaló, Tati könnyedségét azonban eléggé felhígította a Mester. Bruce Willis a testre szabott szerepben illúziókeltő, noha színészi eszköztára nem valami gazdag. Gary Oldman félelmetes Zorg, Milla Jovovich Leelooja szemrevaló.
Az ötödik elem végül is mozgalmas képeskönyv, pazarul illusztrált album. Ennyi pénzért lehetett volna tartalmasabb prófécia, eredetibb látomás is.
Veress József
